Szalvétával, papírtörlővel készüljünk az étel mellé… 🙂
Ezekben a táblázatokban, ha másképpen nem jelölik, akkor a tisztított, nyers termék 100 g-jára vonatkozó mennyiség kerül megadásra. A boltokban megvásárolható termékeknél a termékcímke nyújt megfelelő információt (apró betűs táblázat a csomagoláson) a termék 100 g-jára vetítve, illetve egyre gyakrabban a fogyasztási mennyiségre vetítve (pl. 1 db keksz) is megadják a gyártók. Hogyan számolunk? Mindenekelőtt szükségünk van egy gramm pontosságú konyhai (digitális) mérlegre. Az energia- és tápanyagtartalmat mindig a tisztított, elfogyasztásra kerülő mennyiségre számítjuk ki. Azaz pl. zöldségeknél, gyümölcsöknél a héj, a csutka nem kerül beszámításra, húsoknál a csont. A tisztítási veszteség mértéke alapanyagfajtától függően eltérő mértékű – egy banán esetében a héj nagyobb súlyú, mint mondjuk egy alma pucolásánál a csutka, egy csontos karajnál kisebb a csont aránya, mint egy csirkefarhátnál. A megfelelő számoláshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük az adott alapanyag, termék 100 g-ra mért energia- és tápanyagtartalmát (ezt a tápanyagtáblázatokból vagy termékcímkéről tudjuk meg – ld.