A szájüreg A szájüreg zárt száj mellett felfelé domború, résszerű üreg, amely a száj nyitásával előre nyílt öböllé tágítható. Előre a külvilággal az ajakrésen, hátrafelé a garattal a torokszoroson keresztül közlekedik. A szájüreghez tartoznak a fogak, a nyelv, a nagy nyálmirigyek és a torokszoros képletei. A fogak a táplálék megfelelő felaprózására és mechanikai szétmorzsolására, az ajkak és a nyelv a táplálék megragadására, folyadék esetén beszívására, összedagasztására és fogak közé illesztésére szolgálnak. A nyálmirigyek a táplálék átnedvesítését és nyelésre alkalmas állagúvá tételét biztosítják. A nyelv A nyelv, a szájfenék nagyobbrészt izomszövetből és részben mirigyekből álló kiemelkedése. Hátsó része rögzített, ez a nyelv gyöke, középső része már elemelkedik a szájfenéktől, ez a nyelv teste, mely elől a szabadon álló csúcsba megy át. A nyelv rendkívüli mozgékonyságát külső és belső izmainak köszönheti. A nyelv állományában háromféle apróbb nyálmirigy helyezkedik el. A nyelv felszínén találhatók az ízérző idegvégződések: a csúcsán az édes, szélén a savanyú, gyökén pedig a keserű íz érezhető.
A rajta található ízlelőbimbók révén az ízérzékelésben is szerepet játszik. Három része van: gyökere, teste és hegye, ezek élesebb határok nélkül mennek át egymásba. A nyelvnek csak a hegye mozgékony, testét és gyökerét izmok és jellegzetes nyálkahártya kettőzet, a nyelvfék rögzíti. Dorsalis felületén található a nyelv háta, melyen kérődzőkben ovális alakú nyelvháti dudor emelkedik ki. Kétféle nyálkahártya különíthető el a nyelv dorsalis felületén: a nyelv gyökerén tüszős nyálkahártya van apró kis nyiroktüszőkkel, testén és hegyén pedig szemölcsös nyálkahártyát találunk. Alakjuk alapján négyféle szemölcsöt különböztetünk meg: a fonál alakú szemölcsök elszarusodott, hosszúkás kiemelkedések, melyeknek mechanikai szerepük van, a falatnak az állat szájából való kicsúszását akadályozzák meg. A gomba alakú, levél alakú és körülárkolt szemölcsök felületén illetve mélyedéseiben ízlelőbimbók találhatók. A nyálmirigyek: a szájüreg nyálkahártyájában nyálkatermelő mirigyek találhatók, melyek váladéka a szájüreg falát sikamlóssá teszi.
A fogak bemutatása A fog a kívülről zománccal borított koronára, a foghússal körülvett fognyakra és az állkapocs fogmedri nyúlványába ékelt gyökérre tagolható. Mind a korona, mind a gyökerek legnagyobb tömegét a fog jellemző kemény szövete, a dentin alkotja, melyet a koronán a zománc, a gyökéren a cement borít. A fog közepén a dentinüreg van, melyben erek és idegek futnak. A gyökeret a gyökérhártya borítja, ami kis kollagénszalagokkal kapaszkodik a fogágyhoz. A fogak több típusba sorolhatók, így vannak metszőfogak, szemfogak, őrlő-, és zápfogak. G yermekkorban, a szájüregben 20 darab tejfog található. A tejfogak 6-13 éves kor között cserélődnek ki maradandókra. A teljes felnőtt fogsor 32 fogat tartalmaz. Szájhigiéne A szájüregi higiéné a szájüreg tisztán tartását jelenti, melynek részei a napi többszöri fogmosás és nyelvápolás, valamint a rendszeres fogászati ellenőrzés. A szájüreg tisztán tartásával megelőzhető a fogszuvasodás, a fogágy-betegségek, és a gombás fertőzés. A rágás A rágás során az alsó állkapocs süllyed és emelkedik, előrecsúszik és egyben oldalmozgást is végez, így a táplálék szétmorzsolódik a két fogsor rágófelülete között.
A fogak részei: a gyökér, mely a csontok fogmedreibe (alveolusaiba) csapszerűen ékelődik be, az alveolusból kiálló rész, a korona és a kettő határán elhelyezkedő nyak, melyre a szájüreg nyálkahártyája íny formájában húzódik rá. A fog belsejében található a felfelé vakon végződő fogüreg, melyet az erekkel és idegekkel átszőtt laza kötőszövet, a fogbél tölt ki. Az üreg lefelé a gyökércsatornában folytatódik, mely egyes fogtípusoknál tág marad, az ilyen fogak állandóan nőnek (26. ábra). Alacsonyabb rendűekben ún. szarufogak alakulnak ki, míg a házi emlősökre a dentinfogak jellemzőek. A dentinállomány kötőszövetes eredetű és a fogak fő tömegét alkotja. A koronán erre borul rá a hám eredetű zománcállomány, a gyökéren pedig az ugyancsak kötőszövetes eredetű cementállomány. 26. ábra. A ló metszőfoga (Forrás: Húsvéth, 2000) 1. az ajkak felé tekintő felület, 2. a szájüreg felé tekintő felület, 3. rágólap, 4. zománcállomány, 5. dentinállomány, 6. cementállomány, 7. zománcbetüremkedés, 8. a fog ürege, 9. gyökércsatorna, 10. a csatorna nyílása a gyökér csúcsán, 11. kupa.