40. 249. szám, 8. oldal) Szabó Sándor: Mi lesz a Selye-hagyaték és az ajándék könyvtár sorsa? (Magyar Nemzet, 1992. 55. 14. szám, 7. oldal) Kenéz János: Selye János 55 éves (Orvosi Hetilap, 1962. 103. 3. szám, 125-127. oldal) Solymoss Béla: Selye János 60 éves (Orvosi Hetilap, 1967. 108. 5. szám, 221-222. oldal) Szabó Pál: Halálunk és a stressz. A stressz szerepe a betegségek kialakulásában (Természet Világa 1993. ) Selye Jánosnak a magyar folyóiratokban megjelent tanulmányai Selye J. - Nádasdi M. : Foszfát-steroid-cardiopáthia (Kísérleti Orvostudomány 1958. 10. 2-3. füzet 249-255. oldal) Selye J. - Bajusz Eőrs: Anion-kation kölcsönhatások a szívinfarktus kémiai megelőzésénél (Kísérleti Orvostudomány 1960. 12. szám 283-289. oldal) Selye János: Calciphylaxia és calcergia (Orvosi Hetilap 1965. 106. 18. szám 817-821. oldal) Selye János: A calciphylaxis (Magyar Nemzet 1965. 21. 114. szám 8. – Somogyi – Végh: Gyulladás és stress a pluricausalis betegségek koncepciójának a megvilágításában (Orvosi Hetilap 1967.
A folyamat megjelenítéséhez használt fekete-fehér metaforát erősíti, hogy a stressz előidéző hatás vagy stersszoraktivitás szempontjából mindegy, hogy az aktuális helyzetünk kellemes-e vagy kellemetlen, csupán az számít, milyen az újraalkalmazkodási szükséglet. Az orvos kedvelt példája, azaz édesanya, akivel előbb közlik, hogy a fia a háborúban elesett, majd évekkel később gyermeke váratlanul beállít. A szülő az első esetben rettenetese lelki megrázkódtatást él meg, a másodikban repeső boldogságot. Annak ellenére, hogy a két esemény következményei, az érzelmek minősége összehasonlíthatatlan, az emberi test hasonlóan alkalmazkodik az új helyzethez, a bánat és az öröm azonos biokémiai reakciókat vált ki. A stressz és a distressz, az általános adaptációs szindróma, ennek fázisai: az alarmreakciós, az ellenállási és a kimerüléses szakasz és egy sor általa leírt egyéb fogalom, mint a calpiphylaxis, a homeo- és heterostasis a biológiai oktatás anyagába került, az orvostudományba pedig a stresszelméletből fakadó azon elméleti és gyakorlati szempontokból egyaránt fontos következtetések egyike, hogy ha a szervezet saját védelmi készültségét a stresszel szemben felerősítjük, elősegíthetjük általa a betegségek leküzdését.