A csapat gerinc�t ad� tov�bbi j�t�kosok: Manolo Sanch�s, Mart�n V�zquez, M�chel �s Miguel Pardeza. Ez a csapat, b�r Pardeza 1986-ban a Real Zaragoz�hoz t�vozott, egyike lett Spanyolorsz�g �s Eur�pa legeredm�nyesebb csapatainak. A klub a 80-as �vek m�sodik fel�ben k�tszer nyerte meg az UEFA-kup�t (1985-ben a Videoton ellen), �tsz�r a bajnoks�got, �s h�romszor a spanyol szuperkup�t is siker�lt elh�d�tania.
A 90-es �vek elej�n a Quinta del Buitre feloszlott, mivel V�zquez, Butrague�o �s M�chel is elhagyta a klubot. 1996-ban az akkori eln�k, Lorenzo Sanz Fabio Capellot �ltette a Real kispadj�ra. B�r csak egy szezonon kereszt�l ir�ny�totta a csapatot, bajnoki c�met �nnepelhettek, �s 32 �v sz�net ut�n a Real Madrid ism�t megnyerte a Bajnokok Lig�j�t, miut�n Predrag Mijatovi g�lj�val legyQzt�k a Juventust. Capello ut�n a holland Jupp Heynckes �rkezett a Real Madrid kispadj�ra. Vele 2000-ben ism�t megnyert�k a BL-t, ekkor a Valenci�t gyQzt�k le 3 0-ra.
A Real j�t�kosai �nneplik a 2008-as szuperkupa-gyQzelm�ket2000 j�lius�ban Florentino P�rezt v�lasztott�k meg a klub �j eln�k�nek.
XIII. Alfonz király 1920. június 29-én engedélyezte a klubnak a királyi címer és név használatát, a Madrid FC pedig Real Madridra módosította a nevét. Ez évben kezdődött meg a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is, a csapat Portugáliában és Olaszországban is pályára lépett. 1923-ban a klub új helyre, a Ciudad Lienalba költözött, ahol a nyitómérkőzésen 2–0 arányban verték meg a Racing Irún sztárcsapatát. Ez a stadion csak egy évig szolgálta az egyesületet. Ezután a Chamartín Stadion vált az egyesület új otthonává. A stadion avatásán a Real Madrid 8000 néző előtt 3–2-es győzelmet aratott a Newcastle United ellen. Indul a spanyol liga 1928-ban létrehozták a Primera División elnevezésű spanyol bajnokságot, melyben 10 csapat vett részt. A királyi gárda már majdnem az első alkalommal elhódította a trófeát, azonban az utolsó fordulóban az Athletic Bilbao ellen elszenvedett vereség következtében a Barcelona állhatott fel a dobogó legfelső fokára. 1929-ben Bernabéu már titkárként dolgozott a klubnál, munkája során pedig több sztárjátékost is a habfehérekhez csábított.
A Real Madrid több mint 100 éves történelme alatt rengeteget változott. Hogyan lett a katalán testvérpár alapította Madrid FC-ből a királyi gárda, hogyan költözött a csapat a Santiago Bernabéu (akkori nevén Chamartín) stadionba és hogyan fektették le napjaink alighanem legsikeresebb és legnépszerűbb klubjának alapjait a futball úttörői? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ történelmi írásunkból. A klubalapítás évei 1902-ben a Foot-ball Sky nevű madridi sportegyesület játékosai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy új klubot Madrid Foot-ball Club néven – bár ezt néhány éves késéssel tették meg közvetlen riválisaikkal szemben. Március 6-án be is jegyezték az egyesületet, amely első ülésén eldöntötte, hogy külső stílusjegyeit a kor meghatározó csapatáról, a London Corinthiansról mintázzák. Három nappal később a Plaza de Toroson megtartották a debütáló mérkőzést, ahol a csapat tagjai mérték össze erejüket egymással. Alig két hét telt el, és a Madrid FC máris megtalálta első trénerét Arthur Johnson személyében, aki március 22-én a Heraldo de Sport című madridi lapban a jó futballista kritériumairól írt.
Április 15-én a klub alapszabályának benyújtása mellett engedélyt kértek egy, XIII. Alfonz király megkoronázásának tiszteletére tartott futballtorna megrendezésére. A kupa – melyet manapság mindenki Copa del Rey (Király-kupa) néven ismer – a Concurso Madrid nevet kapta, és a Madrid FC mellett a New Foot-ball de Madrid, a Club Vizcaya de Bilbao (későbbi tornagyőztes), az FC Barcelona, valamint a Club Espanyol vettek részt. Az első Madrid–Barça párharcot a katalánok nyerték 3-1-re, így a madridiak végül a bronzmeccsen vigasztalódhattak az Espanyol legyőzésével. Egy évvel később a Madrid FC már döntőbe jutott, azonban alulmaradt az Athletic Bilbaóval szemben. A csapat 1905-ben érte el első tornagyőzelmét, majd ezt a sikert még sorban háromszor meg is ismételte. A királyi gárda 1909-től kezdve az egyesület havi 1000 pezetáért bérbe vette az O'Donnell stadiont, amely 1923-ig szolgált a Madrid FC otthonaként. 1912-ben, 17 évesen csatlakozott a klubhoz egy bizonyos Santiago Bernabéu, ám első saját, csapata ötödik kupájáig egészen 1917-ig kellett várnia.
Ez a klub 1900-ban kett�v�lt, a New Foot-Ball de Madrid �s a Club Espa�ol de Madrid l�ptek a Footbal Club Sky hely�be. Ut�bbi klubb�l 1902. m�rcius 30-�n j�tt l�tre a Madrid Football Club, a Real Madrid k�zvetlen elQdje. Mind�ssze h�rom �vvel alap�t�sa ut�n a Madrid FC megnyerte elsQ rangosabb serleg�t, miut�n legyQzte az Athletic Bilba�t a spanyol kupa d�ntQj�ben.
A csapat 1912-ig csak kisebb p�ly�kon j�tszott, ekkor k�lt�ztek elsQ nagyobb stadionjukba, a Campo de O'Donnell-be. 1920-ban, XIII Alfonz kir�ly a Real (kir�lyi) jelzQt adom�nyozta a klubnak, �gy a hivatalos neve Real Madrid CF lett.
1929-ben, a spanyol labdar�g�-bajnoks�g elsQ szezonj�ban a Real Madrid eg�szen a szezon utols� m�rkQz�s�ig az elsQ helyen �llt, �m mivel az utols� fordul�ban veres�get szenvedett az Athletic Bilbao vend�gek�nt, a bajnoki c�met v�g�l az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a m�sodik helyen v�gzett, mind�ssze 1 ponttal a katal�n csapat m�g�tt. A Real elsQ bajnoki c�m�t az 1931 32-es szezonban szerezte.
A k�vetkezQ szezonban ism�t az elsQ helyen v�geztek, az Athletic Bilbao ut�n a m�sodik dupl�z� csapat lett az orsz�gban.
A klub eln�ke 1945-ben a klub stadionj�nak k�sQbbi n�vad�ja, Santiago Bernab�u Yeste lett. Eln�ks�ge alatt fel�j�tott�k a Santiago Bernab�u stadiont (ekkor m�g Estadio Chamart�n) �s a klub kor�bbi edzQkomplexum�t, a Ciudad Deportiv�t is. Az 50-es �vek elej�n kialak�totta a klub mai arculat�t, miszerint fQleg k�lf�ldi vil�gklasszis j�t�kosokra �p�ti csapat�t. 1955-ben a L'�quipe �js�g�r�ja, Gabriel Hanot �tlet�bQl, Sebes Guszt�v seg�ts�g�vel Bernab�u megalap�totta a BEK-et, amely ma Bajnokok Lig�ja n�ven ismert. Az �jonnan alakult sorozatban a Real Madrid sok�ig egyeduralkod� volt, ugyanis 1956 �s 1960 k�z�tt zsin�rban megnyerte az elsQ �t ki�r�st. Ezek k�z�l az egyik legeml�kezetesebb d�ntQ az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, t�bb mint sz�zezer n�zQ elQtt 7 3-ra gyQzt�k le az Eintracht Frankfurt egy�ttes�t, Pusk�s 4, Di St�fano 3 g�lj�val. Amikor a Real �t�dsz�r is megnyerte a sorozatot, megkapta az eredeti serleget.