Az egyenletes körmozgást általában a szögsebességgel (jele) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög () változását: A test érintőirányú (tangenciális) sebességét ( kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:, ahol az r a kör sugarát jelöli és a körmozgást végző test útfüggvénye, továbbá Periódusidő (jele: T), jelentése: egy kör megtételéhez szükséges idő. Frekvencia (jele: f), fordulatszám (jele: n), jelentésük: az időegység alatt megtett körök száma; az egy kör megtételéhez szükséges idő (T) reciprok értéke (1/T), mértékegységeik: 1/s = Hz ( Heinrich Hertz nevéből). Az szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert az f frekvenciával a következő kapcsolatban áll::. Mértékegysége: radián/s Nem egyenletes körmozgás [ szerkesztés] Az egyenletesen változó sebességű körmozgásnál a körmozgás változását leíró mennyiség a szöggyorsulás (jele), ez a szögsebesség () időbeni változását fejezi ki: A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból: A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással.
Mivel a hányados -ra felé tart, a gyorsulás nagysága: Összefoglalva, képletek Azt kaptuk tehát, hogy az egyenletes körmozgásnál a gyorsulás a kör középpontja felé irányul és nagysága megegyezik a sebesség négyzetének és a tömegpont mozgása által leírt kör ( pálya) sugarának a hányadosával, vagy más módon számolva a szögsebesség négyzetének és a sugárnak a szorzatával: Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás). Források Isaac Newton: Philosophiae naturalis Principia mathematica. Cambridge, London 1726, új kiadás: Alexandre Koyré, I. Bernard Cohen. London 1971. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Zentripetalkraft című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Valaki leírná nekem ennek a néhány fizikai fogalomnak a képletét? Túrós { Kérdező} kérdése 743 3 éve Egyenletes körmozgás - periódusidő - fordulatszám - szögsebesség - kerületi sebesség - centripetális gyorsulás Ezekkel kapcsolatos feladatokból írunk majd + a lendületmegmaradásból, de ahhoz nem írtunk külön alpontokba semmit, tehát azt nem tudom, oda milyen képletek kellenek, valaki? Köszönöm szépen előre is a segítséget! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. marcell-aranyi7847 { Matematikus} megoldása Periódus idő: T=1/f ahol 'f' a fordulatszám Fordulatszám f=1/T vagy f=N/t Szögsebesség: jele: w és w=szögelfordulás/eltelt idő Kerületi sebesség: v=2*r*3, 14/T vagy v=r*w Centripetális gyorsulás: a=v 2 /r vagy a=v*w 1
Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test ( tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog. A körmozgás jellemzői [ szerkesztés] Egyenletes körmozgás [ szerkesztés] A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt – bármilyen kicsinyek is ezek – egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel: [1], ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás. A gyorsulás definíciója szerint, vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat. Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó (egyfolytában a középpont felé mutató) irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás). A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni, azaz a szögelfordulás függvénnyel.
Egyenesvonalú mozgások: Egyenesvonalú a test mozgása, ha pályája (fél)egyenes vagy szakasz. Egyenes vonalú mozgás leírására természetesen elegendő egy koordinátatengely (x) és rajta a viszonyítási pont (O). Figyeljünk arra, hogy ez előjeles mennyiség. Egyenesvonalú egyenletes mozgás: Egyenletes a mozgás ha a test egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg a mozgás bármely szakaszán. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás: olyan egyenes vonalú mozgás, melynek során a test sebessége egyenlő idők alatt egyenlő mértékben nő. ú Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás: Olyan egyenletesen változó mozgás, melynek sebessége a kezdeti értékről egyenletesen csökken. Azt is mondhatjuk, hogy gyorsulása állandó és negatív, azaz egyenletesen lassul. Függőleges hajítás: olyan egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, ahol a gyorsulás g. Képletek: Egyenesvonalú egyenletes mozgás: s: út, V: sebesség, t: idő Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás:: út, : sebesség, : kezdő sebesség, : végső: átlagsebesség: idő, : gyorsulás Függőleges hajítás:: út, : sebesség, : kezdő sebesség, : végső sebesség,.
: átlagsebesség: idő, : szabadesés gyorsulása Egyéb: vagy vagy
A – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást. Források [ szerkesztés] Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966. 875–876. o. ↑ Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1997, ISBN 963 19 5313 0 További információk [ szerkesztés] Letölthető magyarított Java szimuláció a körmozgás tanulmányozásához a PhET-től. Tanári felügyeletet igényel, mert elég komplex. Egyszerű magyarított Flash szimuláció a függőleges körmozgásról. Szerző: David M. Harrison