A férfiak legalább ekkora pompát fejtettek ki: arannyal-ezüsttel zsinórozott színes bársonydolmányukra szőrmével szegett mentét borítottak, s mindehhez testhez simuló nadrágot és finom bőrből készült sarkantyús csizmát viseltek. Öltözéküket díszgombkészlet, ékkövekkel kirakott öv, kard- és mentekötő, sarkantyú, továbbá sas. vagy kócsagtollas süvegforgó tette teljessé. A férfi és női díszruhák egyaránt színpompásak voltak, és szemkápráztatóan csillogtak rajtuk a régi családi ékszerek, násfák, gyöngyök, gyémántforgók. 31. június 18., 08:07 "A Balaton-fürdő avult: itt-ott az idő vasfogának maradványai gyalulatlan deszkákkal pótoltattak ki, melyeknek szálkái a s az emelt fővel szemfüleskedő szögek az ember lábával néha igenis intim találkozásba jönnek; amellett lyuk elég van egyik fürdőszobából a másikba; igaz is, hozzá kell szoktatni az élet vastagabb oldalaihoz, minek is az a nyavigás szemérmeskedés. (…) A hölgyvendégeknek tán fürdőszolgának is jobban illenék másvalaki, mint egy tenyeres-talpas hajdúlegény.
Bár tény, ekkoriban számos fontos lépés történt az ország modernizálása felé, azért hazánk korántsem volt olyan egységes, mint mondjuk manapság. A kötet fejezetei nagyjából a már megszokott felosztást követik. Ez alól kivételt képez a "Hadsereg és háború" hiánya, mivel ezekben az években komolyabb háborút nem viselt az ország. Helyette a "Főváros születik" című részben Pestről és Budáról tudunk meg számtalan érdekességet, valamint külön fejezet foglalkozik az akkori kormányzattal, s természetesen a reformkori országgyűlésekkel is. Nehéz bármit is kiemelni a tetszetős képanyaggal bíró, jól megírt szócikkekből álló kötetből, de szívem szerint az "Étel és asztal" tartalmát dicsérném. Ebből nem csak az derül ki, mit ettek a főrendek vagy a tehetős polgárok, hanem a korabeli tartósítási eljárások is szóba kerülnek. Kedvencem a kútba leengedett, szurokkal szigetelt húsoshordó, ami állítólag hetekig frissen tartja tartalmát. Ki tudja, ez az információ még hasznos lehet a jövőben. De szó esik itt cukrászdákról és a görögdinnye helyes elfogyasztásának módjáról is.
"(Kossuth Lajos: Caleidoscop. Pesti Hírlap, 1842. július 24. ) 46. június 18., 08:22 Ahogy a két magyar haza gyógyvizeiről értekező Török József leszögezte, a füredi szénsavas savanyúvizek használata sikeres lehetett mindazon esetekben, amelyben a fő feladat "az erősítés, az életminőség felmagasztalása volt, összekötve a pangások, dugulások szelíd feldolgozásával". Sokáig csak ivókúrára használták, és azt tartották, hogy fürdeni is csak gyógyvízben érdemes, idővel azonban a balatoni fürdőzésnek is gyógyító hatást tulajdonítottak. Elsősorban kedélybetegeknek és görvélykórban szenvedőknek ajánlották a tengeri fürdők helyettesítésére. A tavi fürdőzők számára kisebb-nagyobb fürdőházakat építettek, amelyekben egy vagy több kis kamrácskát (kabint) alakítottak ki, s belőlük lépcső vezetett le egy kosárba (vagy mint némelyek írták, ketrecbe): ebben lehetett lubickolni vagy üldögélni a vízben elhelyezett padon. -a kosarak felfüggesztését a vízállásnak megfelelően szabályozták. A fürdőházakat úgy építették meg, hogy elsősorban a Tihanyi-félsziget tűnjön a fürdőzők szemébe, idilli nyugalmukat azonban nemegyszer zavarta meg kocsisok lármás hada, akik lovaikat itatták és úsztatták a tó vízében.
128 ORSZÁG ÉS UTAZÁS 130 A természet 132 A népesség: magyarok és nem magyarok 134 "Nyelvében él a nemzet" 138 Utak, járművek, utazók 140 A posta 144 Ki a nagyvilágba!