2000 Évi C Törvény
- Samsung m2020 nyomtató
- 2000 évi c törvény r
- 2000. évi C. törvény a számvitelről | Enter Könyvelő Iroda
A jogszabályhely alkalmazásában a nyilvántartást végző szervezet alatt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetet kell érteni, amely a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását vezeti. Az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara végzi, a kamarai törvény előírásainak megfelelően. Mindezekre figyelemmel az Szt. alapján a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet - és nem a Magyar Könyvvizsgálói Kamara - köteles igazolvány kiállítására; a Magyar Könyvvizsgálói Kamara ilyen irányú kötelezettségeire a kamarai törvény rendelkezései az irányadóak. A fentieket támasztja alá a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5. ) Korm. rendelet 4. §-a, mely értelmében a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetként, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó könyvviteli szolgáltatást nyújtók tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
A fentiekben értelmezésre került módosítást az 2009. évi LVI. törvény 234. §-ának (2) bekezdése 2009. október 1-től léptette hatályba.
Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális. 2010. 05. 25. Felhívjuk a kamarai tagság szíves figyelmét, arra a több ízben felmerült értelmezési problémára, mely a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 151. §-ának (3) bekezdésének módosításával kapcsolatos. Az Szt. 2009. X. 1-től hatályos módosítása értemében a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki. Kérdésként merült fel, hogy a Kamara a módosítás értelmében igazolvánnyal kell, hogy ellássa a tagságukat szüneteltetőket is. 151. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet ( a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti.
A közzétételre vonatkozóan a következő rendelkezéssel egészült ki a 154/B §-a 2014. november 27-i hatállyal: "(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását, a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. " A visszavonást követően a vállalkozónak 90 napja van arra, hogy gondoskodjon az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről a 155/C §-a alapján, 2014. november 27-től: "155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. "
Ingyen laptop Gondolt már arra, hogy milyen jó lenne egy laptop? El tudja képzelni, mennyi új lehetőséget nyújt a munkában, a tanulásban, a szórakozásban? Szeretne egy laptopot, hogy könnyebben tudja végezni a munkáját, segítse és felgyorsítsa a napi feladatok elvégzését? Küldje be pályázatát, a leírt feltételek szerint és az Öné lehet egy laptop!
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel...
A saját tőkét érintő törvénymódosítások közül a pótbefizetés szabályozásánál kerül meghatározásra az az eset, mikor nem pénzeszközzel történik a befizetés. Ebben az esetben az átadott eszköz értékét az értékesítés szabályainak megfelelően kell elszámolni, tehát az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. A veszteség fedezetére szolgáló pótbefizetés visszafizetésénél ugyanilyen esetben, az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályait kell alkalmazni, tehát a keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.
törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a pénzügyminisztert jelöli ki. A fenti szakaszok a Kamara álláspontja szerint egyértelművé teszik, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása - a jogszabály által - a Pénzügyminisztériumra delegált. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (továbbiakban: Kkt. ). 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. A Kkt. 28. §-a rögzíti, hogy a szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni. A jogszabályok nyelvtani értelmezését is figyelembe véve elmondható, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét a Pénzügyminisztérium végzi, a Kamara a tagjairól vezet nyilvántartást, és aktív tagságát látja el igazolvánnyal, mely a szünetelés időtartamára bevonásra kerül.
38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: "(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. " Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékét meghatározó fejezet kiegészült a pótbefizetés során használt eszköz bekerülési értékének meghatározásával: "50. § (10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. " A devizában fennálló eszközök és kötelezettségek fordulónapi átértékelése kiegészítésre került a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokkal a következőképpen: Szt.
2014. november 27-i hatállyal változott a számviteli törvény közbenső mérlegre vonatkozó 21 §-a, amely a következőképpen határozza meg a közbenső mérleg saját tőke alátámasztásához történő figyelembevételét: "21 § (7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. " Vagyonmérleg, vagyonleltár bekezdéseit érintő, 2014. november 27-től hatályos változtatásokban a Szt. 136. § (8) bekezdése kiegészül azzal, hogy a vagyonmérleg háromoszlopos formájában lévő könyv szerinti érték meghatározásakor a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba: "Szt. 136. § (8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni. "